Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
Szófelhő
A szófelhőmet a WordArt online felülettel készítettem. Itt mindenki ingyen létrehozhat saját szófelhőket. Az alkalmazásban beírhatjuk az általunk kiválasztott szavakat, beállíthatjuk azok színét és betűtípusát. A "shapes" fülre kattintva ábrák és formák közül válogathatunk -én egy egyszerű "mese felhő" alakot választottam-, ami alapján a program elrendezi a szavakat.
A felhőm a dualizmusról szól, ami az általános iskola 7. osztályában tanagyag történelemből. A szófelhőben beállítható, hogy melyen szavak legyenek jobban kiemelve,így vizuálisan a sok fogalomból előtérbe lehet hozni a fontosakat, ez a diákoknak is könnyebség lehet (főleg a vizuális típusnak). Egyfajta szemléltetésnek készítettem.
Szófelhő a daulizmusról:
Gondolattérkép
A gondolattérkép a MindMup alkalmazással készült. Ez is szintén egy ingyenesen használható online felület. Maga az oldal nagyon kis egyszerű körülbelül 5 perc alatt rá lehet jönni, hogy mi hogyan működik, apró segítséget is kapunk az alkalmazástól. Feltölthetünk képeket, videókat az egyes buborékokba.
A feladatban a távoktatás negatív és pozitív oldaláról láthattok egy-egy rövid gondolatmenetet.
Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
LearningApps
A LearningApps egy ingyen használható alkalmazás (vannak olyan részei, amit csak fizetősen lehet elérni, de ezek nélkül is kivállóan alkalmas tanításhoz). Regisztráció után keresgélhetünk már kész tankockák között ("Válogatás a tankockák között" menüsor), kiválaszthatunk feladat típust vagy tantárgyat és az iskolai szintet (pl.: alsó, felső tagozat) is a kereséshez. Pár példa a típusokhoz: csoportosítás, párosítás, szövegkiegészítős stb. Felhasználhatunk már kész tankockákat, létrehozhatunk egy már kész feladat sablonja alapján sajátot vagy teljesen nulláról is készíthetünk magunk tankockákat. A feladatokhoz képeket, szövegeket, videókat, hanganyagokat is beszúrhatunk. Három módon is megoszthatjuk a kész tankockákat: 1. weblink, 2. teljes képernyős link és 3. beágyazás (én ezt a formát használom ebben a bejegyzésben).
Az oktatásban és tanulásban is felhasználható. Otthoni feladatnak gyakorlás, ismétlés céljából kiválló.
A tankockám
A tankockám a természetismeret tantárgyhoz kapcsolódik, általános iskola 5. osztályos tanulóinak készült. A tanagyag a rét állatai. Ez a feladat gyakorlás céljából készült, akár órai, akár otthoni felhasználásra. A tankockában csoportosítás a feladat, két a rétekre igen jellemző madár összehasonlítása van benne. A megjelenő jellemzőkről el kell dönteni, hogy a fácánhoz, az egerészölyvhöz vagy mind a két madárhoz tartozik. A feladat végén a jobb alsó sarokban található ikonra (kék körben fehér pipa) kattintva láthatjuk, hogy helyesen csináltuk-e meg a feladatot. A szóbuborékok körül zöld vagy piros keret fog megjelenni, jelezve a jó és helytelen válaszokat. Ezek után még a pirossal jelölteket tudjuk mozgatni.
Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
Rövid ismertető az applikációról
A teszt elkészítéséhez a Google Űrlapot használtam. Ez az alkalmazás mindenkinek ingyen elérhető, akinek van Google fiókja. Egyszerű, de nagyszerű program. Többféle űrlapot is létrehozhatunk itt. A beállításoknál választhatjuk ki, hogy általános, prezentáció vagy teszt alapot akarunk használni. Értelem szerűen a lent található űrlap teszt alapú. Begyűjthetünk és rendszerezzhetjük az adatokat akár kis, akár nagy mennyiségben ezek segítségével.
Tervezett évfolyam, tananyag
Az online tesztem a természetismerettel kapcsolatos. Általános iskola 5. osztályban tanulnak a diákok az anyagokról, mint nagy téma, azon belül pedig az ásványok és kőzetek egy altéma. Itt ismerkednek meg az ásványok, kőzetek kialakulásával és mennek tovább a Föld nagyobb rendszereinek (hegységek, síkságok stb.) kialaukulása felé. (De földrajz órán 9.-ben újra elő jönnek ezek, oda egyfajta ismétlésnek is jó lehet ez a teszt.)
A teszt célja az általános iskolások számára az órán megismert anyagrész kikérdezése, átismétlése.
A feladatlap az ONLINE TESZT feliratra kattintva érhető el:
Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
SAMR-MODELL
A SAMR modell egyfajta összefoglalás a technológiai eszközök oktatási alkalmazásáról. Nevét a szintek angol kezdőbetűiből kapta.A modellnek 4 szintje van: helyettesítés, kiterjesztés, módosítás és újraértelmezés.
1. HELYETTESÍTÉS (SUBSTITUTION)
Az elnevezésből már következtethetünk ezen szint módszerére. A régi pedagógiai módszereken nem újít, csak más térbe helyezi azt, azaz új(abb) technikai eszközökre. Például az órán nem hanyományos könyvet, hanem a digitalizáltat használnak a tanulók, de ezen kívül semmi más nem változik a tanítási, tanulási folyamatban.
Röviden: a technológia megjelenése a tanítás folyamán új funkciókkal nem jár.
2. KITERJESZTÉS (AUGMENTATION)
Ezen a szinten már kilépünk a papír adta korlátokból, például matematika órán térgeometriai alakzatokat mutatunk be 3D-s modellekkel, videókkal.
A mai digitális tananyagok túlnyomó többsége ezen a szinten van (rekedt) és a tanórai felhasználás során is a kiterjesztésre van a legtöbb példa. A tanár ugyanolyan frontális tanórát tart, mint régen, de most már videókat tud vetíteni az interaktív táblán vagy a jól megszokott tesztfeladatokat, munkafüzetben levő kitöltendőket elektronikusan tudja kiadni a diákoknak (és helyette ki is javítja a „gép”).
K.O.M.P.O.S.Z.T
Röviden: a technológia oktatási alkalmazása valamilyen új funkciót hoz.
3. MÓDOSÍTÁS (MODIFICATION)
Ezen a szinten elkezdődik a technológiával segített pedagógiai átalakulás. Itt már átalakítjuk, újra gondoljuk a tanulói tevékenységeket és meg is valósítjuk azokat technológiai eszközökkel. A tanár már nem csak a tananyagra épít, tevékenységeket, feladatokat tervez és valósít meg. Például csoportos munka digitális eszközökön, kiértékelő munkákat vagy szimulációk alapján gondolkodtató feladatokat ad.
Röviden: a technológia alkalmazása a tevékenységek újratervezését teszi lehetővé.
4. ÚJRAÉRTELMEZÉS (REDEFINITION)
Ez egy módszertani megújulás, egy nagy bátorságot igénylő szint. A régi elavult oktatási módszereket cserléli le a technológia segítségével és azzal kiegészítve.
A tanulók számára olyan kreatív, alkotó feladatokat és megoldandó problémákat tervezhetünk, amelyekre korábban nem volt lehetőség. A diákok készíthetnek tartalmakat, használhatják a közösség lehetőségeit, a virtuális-, illetve kiterjesztett valóságot vagy éppen kódolhatnak és saját alkalmazásokat is készíthetnek. Ezen a szinten a tanulók aktívak és olyan készségeik fejlődhetnek, amelyekre később is szükségük lesz.
K.O.M.P.O.S.Z.T
Röviden: a technológia alakalmazása új, korábban nem lehetséges tevékenységek tervezését teszi lehetővé.
A SAMR-MODELL ALKALMAZÁSA EGY DIGITÁLIS ESZKÖZÖN
Vegyünk egy tabletet, melyet az iskola biztosít, előre le lehet foglalni, hogy melyik tanár hány darabot, mikor és melyik osztályab viszi stb. A modell alapján négy teljesen más módon használhatjuk ugyan azon az órán, ugyan abból az anyagrészből.
Most képzeletben egy történelem órára visszük az eszközöket, ahol a török-magyar háborúk korszakáról tanulunk.
1. A tableten a digitális könyvet használjuk, nem a papír alapút, esetleg egy két tankönyvi ábrát, képet jobban ki lehet nagyítani. Az oktatás ugyan úgy frontális, a régi poroszos módszerekkel.
2.A tableten mindenki belép a közös digitális osztályterembe, ahol már elő vannak készítve a linkek. Az óra alatt párhuzamosan a tanagyaggal megnézükk a különböző seregek felszereltségéről, kinézetéről videókat stb. Óra végén mini teszt.
3.A diákok csoportokban dolgoznak. Egy-egy vár ostromáról kapnak egy szimulációt és ahhoz tartozó gondolkodtató feladatokat az eszközön. Például a látottak alapján fogalmazzanak meg közös taktikai lépéseket, amik szerintük negatív vagy pozitív irányba fordították az eseményeket.
4.A csoportok megalkothatják saját seregüket és egymás ellen vezethetik azokat, stratégiai elvek alapján stb. Vagy a virtuális osztályteremben egy közös szobában létrehoznak a kornak megfelelő várat (képek, leírások stb).
Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
1. Tanári kompetenciák
Szerintem a legfontosabb tanári kompetenciák a szakmai, szaktárgyi tudás azaz a rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, a tanulókkal racionális, az értékelése követhető és etikus. A diákoknak látniuk kell a pedagógus elhivatotságát, ugyanakkor ismerniük kell az embert is mögötte, aki ugyan úgy tud hibázni. Nem az a cél, hogy egy poroszos rendszerből ittragadt ideál legyek, akinek akkor is igaza van, ha nincs... (A diákjaink úgy is ránk fognak keresni közösségi felületeken (pl Facebook, Instagram stb), és kiderül mennyire vagyunk másak tanár szerepben, mint a hétköznapokban "civilként".
A szakmai tudásunkhoz elengedhetetlenné vált a digitális kompetencia. Fejlődő világunkkal lépést kell tartanunk, amibe mi majd napok alatt tanulunk bele abba a diákjaink már bele születtek. Már nem elég egy lexikális tudást átadni a fiataloknak, meg kell őket tanítanunk a kritikus gondolkozásra, egy egészséges vitakultúrára, a digitális állampolgárság felelősségteljes használására, és a jővőben felmerülő problémák kezelésére.
A 21. századi iskolának olyan tudással kell fellvérteznie a tanulóit, amelyet majd azokban a szakmákban is tudnak majd használni, amelyek még nem is léteznek. Másképp fogalmazva, olyan probléámák megoldására kell megtanítani diákjainkat, amelyekről most még nem is tudjuk, hogy problémák. Ez a tudás a konvertálható tudás, vagyis az élet különböző területein használható modellek, problémamegoldó startégiák megléte és a kritikai gondolkodás képessége.
(Antaliné Miss Lilla: Válj digitális pedagógussá most)
Az egyik legfontosabb tanári kompetenciának tartom a digitális technológiák használatát. Ha csak arra gondolunk, hogy mennyi online kapcsolattartó felület létezik (pl.: Facebook). Ugyan van már e-napló, de egy közös Facebook csoportban sokkal könnyebb kommunikálni, mert nem csak hivatalos, feltétlenül iskolához kapcsolódó információt tudunk megopsztani, és (szerintem) egyszerűbb kommunikációs lehetőség tanár-diák, tanár-szülő, tanár-tanár között. Ugyan akkor a Facebook felvet problámákat, mivel az általános iskolás korosztály elviekben nem használhatná a korhatár miatt, de esetleg a szülők között is lehetnek olyanok, akik nem rendelkeznek fiókkal. Másoknak esetleg kifogásolható lehet - hogy bár külön csoportban, de - a magánélet és az iskolai élet összekeveredik...
Szóval,
... egy tanárnak törekednie kellene arra, hogy minél több digitális forrással színezze a tanítását. Ugyanakkor figyelembe kell vennie azt is, hogy mindezt egyensúlyban tartsa – a sok digitális anyag ne menjen a tényleges anyag rovására. Ez beletartozhat a Pedagógiai folyamat tervezése, illetve a Tanulási folyamat szervezése és irányítása kompetenciák körébe. Egy tanóra máris sokkal érdekesebb és diákot lefoglalóbb lesz, ha a tanár belevisz valami újat, legyen az egy egyszerű okostáblás feladat.
(Chemland: Digitális kompetencia)
2. DigCompEdu
Én magamat a "felfedező" kategóriába tenném. "A felfedezők tisztában vannak a digitális technológiák használatában rejlő lehetőségekkel, és nyitottak pedagógiai és szakmai gyakorlatuk bővítésére. Digitális technológiákat alkalmaznak a digitális kompetencia egyes területein, anélkül, hogy átfogó vagy következetes megközelítést alkalmaznának. A felfedezőknek ösztönzésre, betekintésre és inspirációra van szükségük pl. a kollégák példáján és útmutatásán keresztül, amely bevált gyakorlatok cseréje révén is megvalósulhat." (DigCompEdu) Még nincs nagyon tapasztalom abban, hogy hogyan lehet használni a digitális eszközöket tanításban, hiszen még nem tanítottam. De (szerintem) magabiztosan mozgok a digitális térben és alkalmazásokban. Személyiségemből kifolyólag jobban bátorítanak mások eredményei azaz, ha pl.: kollégák már használtak egy adott programot és azt elmesélik nekem sokkal biztonságosabban kezdem én is használni és alkalmazni oktatásban. Nyitottnak érzem magam, hogy a digitális kompetenciákat felhasználjam, ezekkel színesítsem a pedagógiai és szakmai gyakorlatomat.
Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
A digitális menetrend 2015. évi eredménytáblája szerint Európa lakosságának a 40%-a nem rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22% az internetet sem használja. Ez az információ meglepő, hiszen a mindennapjaink részét képezik a digitális ezközök.
A digitális kompetencia elengedhetetlen a tanuláshoz, a munkavégzéshez és az aktív társadalmi szerepvállaláshoz. Mára az iskolai oktatás elején szükségessé vált ezen kompetencia tanítása, hiszen nem csak érteni és használni kell ezt, hanem fejleszteni is, a tanároknak ugyan úgy, mint a diákoknak. Ahhoz hogy tanítsuk, fejlesszük a diákok digitális kompetenciáit, nekünk tanároknak is tisztában kell lennünk ezekkel. Nem csak az idősebb pedagógus korosztálynak van szüksége továbképzésre, hanem mindenkinek, mivel hihetetlenül gyorsan fejlődnek a technológiák (sajnos az oktatás intézménye jóval le van maradva ezen a téren).
A korona vírus miatt megnőtt az online oktatás jelentőssége és használata. Rengeteg probléma elé állította az oktatási rendszer minden résztvevőjét az átállás és az azt követő esetleges hibrid oktatás. Véleményem szerint nem az online oktatás a jövő, a digitális technológiák csak kiegészítőként lesznek jelen, de nélkülözhetetlenek lesznek. Továbbá nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő és felkészültnek kell lennünk minden eshetőségre. A tavaszi távoktatás alatt kiderült, hogy mennyire fontos mindenki számára a megfelelő digitális alapismeret, a diákoknak az önállóság (életkortól függően és annak megfelelően).
A tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése és annak fontossága
Születlsünktől kezdve folyamatosan új dolgokkal találkozunk, így mindig tanulnunk kell. A 21. században az egyének jelentős százaléka már nagyon fiatalon megismerkedik digitális eszközökkel (ha más nem, legkésőbb az iskolában). Ezen eszközök és az internet biztonságos használatát is meg kell ismerniük, ahogy a saját felelősségüket és jogaikat is az online térben. Mára nélkülözhetetlenné vált ez a fajta tudás.
A digitális pedagógia gyakorlata a technológiai eszközök által támogatott korszerű pedagógiai módszerekre épít, amelyben a tanulócentrikus megközelítés, a tanulók aktív közreműködése, az együttműködés formái és a magas szintű eszközhasználat meghatározó. Természetesen a módszerek olyan arányban jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, ami az adott korosztályhoz, tantárgyhoz, tantárgyi és fejlesztési célokhoz legalkalmasabbak a pedagógus választása alapján.
(Ajánlások a digitális pedagógia szakmai- és technológiai feltételrendszeréhez, 2017)
Felmerül egy teljesen jogogs kérdés: Hogyan tanítsak digitális technológiával az iskolában, ha a diákjaimnak elképzelése sincs, hogy hogyan használják az adott eszközt (pl.: laptop, tablet) és az azon található alkalmazást vagy hogyan találjanak meg egy honlapot az interneten? Hiába készülünk fel tanárként egy órára ilyen kütyükkel, ha a célközönség nem tudja ezt (ki)használni. Ezért is fontos, hogy az alapoktól végigmenjünk velük a digitális kompetenciák fejlesztésén. Legyenek képesek a tanulók egyedül megkeresni egy adott oldalt, ismerjék fel, hogy az ott látottak mennyire relevánsak az adott tárgyhoz, témához, az oldal megbízható információ forrás-e stb. Az órán a tanár jelen van, ha a tanuló elakadt tud segítséget kérni tőle. Ezzel szemben otthon nem biztos, hogy a tanuló segítséget kap a családjától (pl.: nincs otthon számítógép, a szülők nem értenek egy adott program/app használásához).
Viszont mivel a mai gyerekek már ebbe születnek bele sokkal jobban az életük részét képezi a technológia. Így persze, hogy először szívesebben nyúlnak a telefonjukhoz, mint egy könyvhöz. Széles körben elfogadott nézet az, hogy a digitális kompetencia fejlesztését már a korai gyerekkorban érdemes elkezdeni, azonban a felhasznált technológiák típusát és a használatukra fordított idő mennyiségét illetően alapos mérlegelésre van szükség.
Digitális kompetenciák szaktárgyakon belül
Információ- és adatmenedzsment Adatok, információk és digitális tartalmak böngészése, keresése és szűrése
A történelem egy komplex tantárgy. Átível teret és időt, akárcsak az internet. Fontosnak tartom, hogy a diákjaim képesek legyenek az online térben tájékozódni az adatok, információk és digitális tartalmak között. Akár maguktól - egy számukra érdekes téma - vagy pl.: egy kiadott kiselőadás elkészítése miatt kezdenek el keresgélni értsék és tudják mi az, amit keresnek. Hol és hogyan tudnak digitális tartalmakat előkeresni? Mely honlapokat érdemes felkeresni adott témában.(Rengeteg blog korszakokra specializálódik és nem nagy egészében foglalkozik a történelemmel.)
Azzal tudom fejleszteni a kompetenciájukat, ha adok nekik egy olyan órai feladatot, amiben minél több képet és oldalt kell keresniük 4-5 fős csoportokban pl.: 2-3 tableten, monjuk Mátyás királyról 5 perc alatt. Miután letelt az idő, közösen megnézzük a képeket, oldalakat és azok forrásait, melyik lap hogyan hivatkozik felhasznált szakirodalomra, képre. Ezekből mi a jó, mi a rossz; ha nekünk kell otthon rövid beadandót készíteni mire figyeljenek stb. A diák magyarázza el a saját keresési stratégiáját, hogyan találta meg, mit írt a keresőbe stb. Majd a kreativitásukat is használhatják: készítsenek egy plakátot Mátyás királyról, képzeljék el hogyan hirdetné magát a 21. században. Ezeken a feladatokon keresztül afejlődik a csoportmunkájuk, az egymással való kommunkiációjuk, az információk keresésée és rendezése online térben és nem utolsó sorban a kreativitásuk is.
A digitálos oktatásban nem csak a tankönyvben megfogalmazottakat lehet megtanítani. Adhatunk hosszabb határidőket a diákoknak így egyéni tanulási utakat bejárva sajátíthatják el az ismereteket, és fejlesszthetik készségeiket és képességeiket. A projekt alapú tanítás ebben segítség. Itt több tanár egy-egy témát, jelenséget, eseményt – lényegében bármit – egy projekt keretében többféle szempontból dolgozhat fel. Lehet ez például a dunai gőzhajózás. Ha Széchenyire, mint az első magyar kezdeményezőjére gondolunk, ez a történelmet illető téma. De megközelíthetjük a gőzképződés, a gőzgép működése, vagy a felhajtóerő oldaláról is, ami a fizika, a technika tárgyterülete. A környezet, a földrajz, az irodalom és kémia tanár is hozzá tudja tenni a maga részét egy ilyen projekthez.
A lenti „Education Talks” (Beszélgetések az oktatásról) videóban Esther Wojcicki beszél arról, hogy hogyan lehet megvalósítani a projektalapú tanulást és a digitális eszközök használatát a tanteremben. (A beállításoknál megtalálható magyar felirat a videóhoz.)
Ezt a blogot az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.
A feladatunk egyfajta e-portfólió létrehozása az félév alatt, többekk között ez adja a tárgy teljesítéséhez szükséges pontokat.
