Ezen blogbejegyzést az ELTE PPK Digitális technológiával támogatott tanítás és tanulás című kurzus teljesítése miatt hoztam létre. Jelenleg történelem és környezetismeret osztatlan tanár szakon vagyok hallgató.

A digitális menetrend 2015. évi eredménytáblája szerint Európa lakosságának a 40%-a nem rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22% az internetet sem használja. Ez az információ meglepő, hiszen a mindennapjaink részét képezik a digitális ezközök.

A digitális kompetencia elengedhetetlen a tanuláshoz, a munkavégzéshez és az aktív társadalmi szerepvállaláshoz. Mára az iskolai oktatás elején szükségessé vált ezen kompetencia tanítása, hiszen nem csak érteni és használni kell ezt, hanem fejleszteni is, a tanároknak ugyan úgy, mint a diákoknak. Ahhoz hogy tanítsuk, fejlesszük a diákok digitális kompetenciáit, nekünk tanároknak is tisztában kell lennünk ezekkel. Nem csak az idősebb pedagógus korosztálynak van szüksége továbképzésre, hanem mindenkinek, mivel hihetetlenül gyorsan fejlődnek a technológiák (sajnos az oktatás intézménye jóval le van maradva ezen a téren).

A korona vírus miatt megnőtt az online oktatás jelentőssége és használata. Rengeteg probléma elé állította az oktatási rendszer minden résztvevőjét az átállás és az azt követő esetleges hibrid oktatás. Véleményem szerint nem az online oktatás a jövő, a digitális technológiák csak kiegészítőként lesznek jelen, de nélkülözhetetlenek lesznek. Továbbá nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő és felkészültnek kell lennünk minden eshetőségre. A tavaszi távoktatás alatt kiderült, hogy mennyire fontos mindenki számára a megfelelő digitális alapismeret, a diákoknak az önállóság (életkortól függően és annak megfelelően).

A tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése és annak fontossága

Születlsünktől kezdve folyamatosan új dolgokkal találkozunk, így mindig tanulnunk kell. A 21. században az egyének jelentős százaléka már nagyon fiatalon megismerkedik digitális eszközökkel (ha más nem, legkésőbb az iskolában). Ezen eszközök és az internet biztonságos használatát is meg kell ismerniük, ahogy a saját felelősségüket és jogaikat is az online térben. Mára nélkülözhetetlenné vált ez a fajta tudás.

A digitális pedagógia gyakorlata a technológiai eszközök által támogatott korszerű pedagógiai módszerekre épít, amelyben a tanulócentrikus megközelítés, a tanulók aktív közreműködése, az együttműködés formái és a magas szintű eszközhasználat meghatározó. Természetesen a módszerek olyan arányban jelennek meg a mindennapi gyakorlatban, ami az adott korosztályhoz, tantárgyhoz, tantárgyi és fejlesztési célokhoz legalkalmasabbak a pedagógus választása alapján.

 (Ajánlások a digitális pedagógia szakmai- és technológiai feltételrendszeréhez, 2017)

Felmerül egy teljesen jogogs kérdés: Hogyan tanítsak digitális technológiával az iskolában, ha a diákjaimnak elképzelése sincs, hogy hogyan használják az adott eszközt (pl.: laptop, tablet) és az azon található alkalmazást vagy hogyan találjanak meg egy honlapot az interneten? Hiába készülünk fel tanárként egy órára ilyen kütyükkel, ha a célközönség nem tudja ezt (ki)használni. Ezért is fontos, hogy az alapoktól végigmenjünk velük a digitális kompetenciák fejlesztésén. Legyenek képesek a tanulók egyedül megkeresni egy adott oldalt, ismerjék fel, hogy az ott látottak mennyire relevánsak az adott tárgyhoz, témához, az oldal megbízható információ forrás-e stb. Az órán a tanár jelen van, ha a tanuló elakadt tud segítséget kérni tőle. Ezzel szemben otthon nem biztos, hogy a tanuló segítséget kap a családjától (pl.: nincs otthon számítógép, a szülők nem értenek egy adott program/app használásához).

Viszont mivel a mai gyerekek már ebbe születnek bele sokkal jobban az életük részét képezi a technológia. Így persze, hogy először szívesebben nyúlnak a telefonjukhoz, mint egy könyvhöz. Széles körben elfogadott nézet az, hogy a digitális kompetencia fejlesztését már a korai gyerekkorban érdemes elkezdeni, azonban a felhasznált technológiák típusát és a használatukra fordított idő mennyiségét illetően alapos mérlegelésre van szükség.

Digitális kompetenciák szaktárgyakon belül

Információ- és adatmenedzsment
Adatok, információk és digitális tartalmak böngészése, keresése és szűrése

A történelem egy komplex tantárgy. Átível teret és időt, akárcsak az internet.  Fontosnak tartom, hogy a diákjaim képesek legyenek az online térben tájékozódni az adatok, információk és digitális tartalmak között. Akár maguktól - egy számukra érdekes téma - vagy pl.: egy kiadott kiselőadás elkészítése miatt kezdenek el keresgélni értsék és tudják mi az, amit keresnek. Hol és hogyan tudnak digitális tartalmakat előkeresni? Mely honlapokat érdemes felkeresni adott témában.(Rengeteg blog korszakokra specializálódik és nem nagy egészében foglalkozik a történelemmel.)

Azzal tudom fejleszteni a kompetenciájukat, ha adok nekik egy olyan órai feladatot, amiben minél több képet és oldalt kell keresniük 4-5 fős csoportokban pl.: 2-3 tableten, monjuk Mátyás királyról 5 perc alatt. Miután letelt az idő, közösen megnézzük a képeket, oldalakat és azok forrásait, melyik lap hogyan hivatkozik felhasznált szakirodalomra, képre. Ezekből mi a jó, mi a rossz; ha nekünk kell otthon rövid beadandót készíteni mire figyeljenek stb. A diák magyarázza el a saját keresési stratégiáját, hogyan találta meg, mit írt a keresőbe stb. Majd a kreativitásukat is használhatják: készítsenek egy plakátot Mátyás királyról, képzeljék el hogyan hirdetné magát a 21. században. Ezeken a feladatokon keresztül afejlődik a csoportmunkájuk, az egymással való kommunkiációjuk, az információk keresésée és rendezése online térben és nem utolsó sorban a kreativitásuk is.

A digitálos oktatásban nem csak a tankönyvben megfogalmazottakat lehet megtanítani. Adhatunk hosszabb határidőket a diákoknak így egyéni tanulási utakat bejárva sajátíthatják el az ismereteket, és fejlesszthetik készségeiket és képességeiket. A projekt alapú tanítás ebben segítség. Itt több tanár egy-egy témát, jelenséget, eseményt – lényegében bármit – egy projekt keretében többféle szempontból dolgozhat fel. Lehet ez például a dunai gőzhajózás. Ha Széchenyire, mint az első magyar kezdeményezőjére gondolunk, ez a történelmet illető téma. De megközelíthetjük a gőzképződés, a gőzgép működése, vagy a felhajtóerő oldaláról is, ami a fizika, a technika tárgyterülete. A környezet, a földrajz, az irodalom és kémia tanár is hozzá tudja tenni a maga részét egy ilyen projekthez.

A lenti „Education Talks” (Beszélgetések az oktatásról) videóban Esther Wojcicki beszél arról, hogy hogyan lehet megvalósítani a projektalapú tanulást és a digitális eszközök használatát a tanteremben. (A beállításoknál megtalálható magyar felirat a videóhoz.)

Források, szakirodalom:

• Ajánlások a digitális pedagógia szakmai- és technológiai feltételrendszeréhez; Digitális Mintaiskola Projekt, 2017, Koordinátor: Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
• Kép: Pont.Most.hu
• DigKomp 21 (Szerzők: Stephanie Carretero, Riina Vuorikari, Yves Punie)
• Pont.Most: Új dimenziók az oktatásban: jöhet a projektalapú tanítás